Lengyelországba, Tarnowskie Góry városában 4 diák és 3 tanár utazott.
A tanulók – a szokott módon – megismerték egymást, így a találkozáskor már ismerősként köszönthették egymást. Az iskolában a helyi szokásoknak megfelelően kenyérrel és sóval köszöntöttek minket.
Az előzetesen megbeszélt feladatokra tanulóink nagy lelkesedéssel készültek, Be kellett mutatnunk egy prezentáció formájában hazánk étkezési szokásait, illetve az egészséges táplálkozással kapcsolatos javaslatainkat. A bemutatót prezi formátumban készítették el. A projektdalhoz a diákok önálló munkával egy verset írtak, amit a találkozón bemutattunk. A projekt dal szövegéül a lengyel diákok által készített szöveget választottuk ki közösen.
Megismerhettük a lengyel iskola életét mindenapjait. A tevékenységek közül kiemelkedett az a sport bemutató, amit a helyi diákok tartottak. Jó volt látni, hogy a testmozgás mennyire része az életüknek. Ennek azért is volt jelentősége, mert az iskola profilja, hogy mentősöket, tűzoltókat és leendő rendőröket képeznek. Az erőnlét terén a nemzetközi csapat is összemérhette tudását a helyiekkel.
Meglátogattunk egy árvaházat, amit a lengyel partneriskola patronál, és ahol a lenygel gyerekek rendszeres önkéntes munkát végeznek. Előzetesen intézményünkben gyűjtést rendeztünk nekik, és nagyszámú igényes játék gyűlt össze. Az árvaház lakói nagyon meglepődtek ezen, hiszen ennyi ajándékot egyszerre sohasem kaptak. A látogatás alkalmával egy sajátosan magyar körjátékot mutattunk be nekik, amibe a ház lakóin kívül a projekt résztvevői is bekapcsolódtak.
A találkozó során megismerhettük a hagyományos lengyel konyhával is.
A lengyel nyelvi kurzus igen népszerű volt, annak ellenére, hogy diákjainknak nagyon nehezen ment.
A környék nevezetességeit is bemutatták vendéglátóink. A wieliczkai sóbányába látogattunk el, illetve a krakkói királyi palotába. Krakkó csodálatos belvárosát is megismerhettük egy rövid séta keretében.
Kihasználva a lehetőséget ellátogattunk Auschwitzba is.
A találkozó nagyon jól sikerült, hatalmas élményt jelentett diákjainknak. Testközelből tapasztalhatták meg – az árvaházban -, hogy jót tenni jó, és nem szükséges nagyban gondolkodni, amikor a problémák körülöttünk vannak.